Aquinói Tamás a Jób könyvéhez írt kommentárjában azt vizsgálja, hogyan egyeztethető össze Isten gondviselése a világban tapasztalható igazságtalanságokkal. A középkori szellemóriás szerint Jób története valóságos, és a könyvben leírt beszélgetések egyfajta teológiai vitát alkotnak Isten igazságosságáról. John Yocum jóvoltából írásának második darabját olvashatják a #BibliaKultúra olvasói. Az első rész felidézéséhez kattintsanak ide.
Ez a bejegyzés a „Great Art Explained” YouTube-csatorna egyik videójának magyar nyelvű fordítása. A Caravaggio „A Krisztus elfogatása” című festményét elemző szöveg nemcsak művészettörténeti, hanem spirituális és emberi mélységeket is feltár – érdemes végigolvasni.
A 17. század fordulóján Róma volt az a hely, ahol minden művésznek ott kellett lennie. A katolikus megújulás, vagyis az ellenreformáció ekkor tetőzött, és az ...
Ámosz Oz Júdás című regénye a hűség és árulás kérdését vizsgálja történelmi, vallási és személyes síkon. A cselekmény 1959-1960 telén játszódik Jeruzsálemben, ahol a fiatal Shemuel Asch egy idős, mozgáskorlátozott tudós, Gershom Wald társalkodója lesz, és találkozik Atalia Abrabanellel, egy titokzatos, zárkózott nővel. A regény két központi témát jár körül: az egyik Júdás alakjának újraértelmezése, amelyben az apostol nem árulóként, ...
Dr. Miriam Benfatto, Ön a Gesù e la polemica ebraica. Un’antologia (secoli XII-XIV) [Jézus és a zsidó polémia. A XII–XIV. századi szövegek antológiája] című kötet szerzője, amely a Carocci Kiadónál jelent meg. Mikor és milyen összefüggésben jelenik meg Jézussal szemben egy rendszerezett zsidó kritika?
Amint a könyv előszavában is kifejtem: ha eltekintünk néhány, feltehetően keresztényellenes utalástól az ókori rabbinikus irodalomban, illetve ...
Az első nőalak, akiről a Teremtés könyve beszámol, az a „te”, aki felébreszti az emberiséget álmából, a másság, amely párbeszédet teremt. A Szentírásban számos értékes szerepet töltenek be azok, akik kapcsolatokat teremtenek.
Éva története a világ kezdetéről szóló elbeszélésekben szerepel, amelyekről a Teremtés könyve első három fejezetében olvashatunk. Ezek két, különböző hagyományokból és forrásokból merítő narratíva ...
Maria Nisii szerint a Biblia és az irodalom szorosan összefügg, hiszen a Szentírás maga is irodalmi mű. Bár egyre többen elemzik narratív szempontból a bibliai szövegeket, az akadémiai világban még mindig a történeti-kritikai megközelítés az uralkodó. Nisii úgy véli, hogy az irodalom segíthet jobban megérteni a bibliai történeteket, hiszen az újraírások gyakran azok továbbgondolásai vagy új értelmezései. Az emberek sokszor hitelesebbnek érzik ezeket az ...
Ilya Repin: Jób és barátai (1869) Forrás: Wikipedia.
Aquinói Tamás a Jób könyvéhez írt kommentárjában azt vizsgálja, hogyan egyeztethető össze Isten gondviselése a világban tapasztalható igazságtalanságokkal. A középkori szellemóriás szerint Jób története valóságos, és a könyvben leírt beszélgetések egyfajta teológiai vitát alkotnak Isten igazságosságáról. John Yocum jóvoltából kétrészes írásának első darabját olvashatják a ...
Egy nyolcrészes régészeti kurzus során Israel Finkelstein és Matthew J. Adams régészek segítségével ismerhetjük meg Megiddó, az ókori Közel-Kelet egyik legfontosabb stratégiai központjának történetét és régészetét. Beszélgetésükben különösen a vaskor i. e. 10–9. századi eseményeire összpontosítanak, Megiddó pusztulásától és újjáépítésétől kezdve az északi királyság felemelkedéséig. Kiemelik az Omri-dinasztia szerepét, ...
Christine Hayes előadásában a Leviták könyvének papi anyagairól és kultikus rendszeréről beszél, amely a héber Biblia egyik alapvető szövegkorpusza. A szöveg bemutatja a papi iskola szerepét a Leviták könyvének összeállításában, és rávilágít arra, hogy a szentély és a hozzá kapcsolódó rituálék központi szerepet játszottak az izraeli vallásban. Részletesen tárgyalja a szentség és tisztaság fogalmát, megkülönböztetve a rituális és ...
„Dávid a mi Szimonidészünk, a mi Pindaroszunk, a mi Alkaioszunk, a mi Horatiusunk, a mi Catullusunk. Ő a lant, amely Krisztust dicsőíti.”
Szent Jeromos e szavai a keresztény közösség lelkes ragaszkodását fejezik ki e gyönyörű, az Ószövetségből örökölt költői imák gyűjteménye iránt. Szent Ágoston visszhangozta ezt a lelkesedést, amikor így kiáltott fel: „Zsoltároskönyvem, örömöm!” , míg Szent Ambrus, amikor milánói templomában ...
Bármely szentírási részletet is választasz, azt az Isten sugalmazta. A Szentlélek úgy alkotta meg a Szentírást, hogy az, mint egy minden lélek számára nyitott patika, lehetővé tegye, hogy mindannyian megtaláljuk a saját bajunknak megfelelő gyógyszert. Így a próféták tanítása más, mint a történeti könyveké. Ugyanígy a Törvénynek is megvan a maga jelentése, míg a Példabeszédek könyvében található tanácsok újabb perspektívát nyújtanak.
A ...
Egy nyolcrészes régészeti kurzus során megismerjük Megiddó, az ókori Közel-Kelet egyik legjelentősebb stratégiai helyszínének történetét és régészetét. Israel Finkelstein és Matthew J. Adams neves régészek segítenek meglátni az egykori város rétegeit, és megismertetnek az itt élt civilizációk lenyűgöző örökségével.
A beszélgetés a késő bronzkor és a vaskor közötti átmenetet tárgyalja Megiddó városának példáján keresztül. A vaskor ...
Peter Kreeft Three Philosophies of Life című könyvében három bibliai művet – a Prédikátor könyvét, Jób könyvét és az Énekek éneke könyvét – elemzi annak érdekében, hogy bemutassa az élet három alapvető aspektusát: a hiábavalóságot, a szenvedést és a szeretetet. Kreeft véleménye szerint ezek a könyvek az emberi tapasztalat mélységeit tárják fel, és kiváló példák arra, hogyan találkozhatunk a Biblia időtlen bölcsességével. A Prédikátor ...
A Biblia számos történetet tartalmaz, amelyeket a művészek évszázadok óta feldolgoznak. Érdekes megfigyelni, hogyan változott ezeknek a történeteknek az értelmezése az idők során. Az egyik ilyen történet Dávid király és Batseba (más magyar fordításban: Betsabé ) története, amely a bűnbeesésről és a bűnbánatról szól. Rubens és Rembrandt festményei is ezt a történetet dolgozzák fel, de egészen más hangsúlyokkal.
Aki egy-egy korszak tudósa, ...
Előadásában Maria Nisii azt vizsgálja, hogy Shakespeare műveiben milyen mértékben fedezhető fel a Biblia hatása. Az irodalomtudósok között nincs egyetértés abban, hogy Shakespeare mennyire volt jártas a Bibliában, de a professzor asszony kiemeli, hogy számos utalás található a Szentírásra a műveiben, mind explicit, mind implicit formában. Különösen érdekes az a kérdés, hogy Shakespeare melyik bibliafordítást használhatta, és hogy a katolikus vagy a ...
Pál apostol írásaiban, különösen a Római levélben, Izajás próféta kiemelt szerepet játszik. Pál Izajás szövegeire támaszkodva hangsúlyozza Jézus messiási mivoltát, az emberiség megváltásának univerzalitását és Izrael üdvösségének fontosságát. Jézus zsidó származása és történeti gyökerei nem csupán történelmi tények, hanem az egyetemes üdvösség alapjai is. Pál Izajás alapján mutatja be, hogy az evangélium üzenete minden népre kiterjed, ...
A Kivonulás könyve olyan írás, amely ki akar szakítani bennünket a közönyből, és megtanít felháborodni az igazságtalanságok láttán. Megmutatja a világot az áldozat szemszögéből, amely egyben Isten nézőpontja is. Ebben a történetben a vesztesek képesek menekülni, miközben a pusztító fegyverek a tengerbe vesznek. Azt gondoljuk, hogy ez nem történhet meg? Hogy talán soha nem történt meg?
A mesélő nem osztja a mi beletörődő és cinikus ...
Peter Kreeft Three Philosophies of Life című könyvében három bibliai könyvet – a Prédikátor, Jób és Énekek éneke könyvét – elemzi, hogy az élet három alapvető aspektusát mutassa be: a hiábavalóságot, a szenvedést és a szeretetet. Kreeft szerint ezek a könyvek az emberi tapasztalat mélységeit járják be, és klasszikus példák arra, hogyan találkozhatunk a Biblia időtlen bölcsességével. A Prédikátor könyve a hiábavalóság mélységét ábrázolja, ...
Garrick V. Allen írása az Újszövetség kéziratainak paratextusairól, vagyis a főszöveget kiegészítő, azt keretező elemekről szól. Amellett, hogy bemutatja a paratextusok sokféleségét (előszavak, fejezetbeosztások, idézetlisták stb.), azt is kiemeli, hogy ezek hogyan befolyásolták az olvasókat, és milyen fontos szerepet játszottak az Újszövetség szövegének értelmezésében és továbbadásában. Az írás rámutat arra, hogy a kéziratok nem pusztán a ...
A nyolcrészes régészeti kurzus során megismerjük Megiddó, az ókori Közel-Kelet egyik legjelentősebb stratégiai helyszínének történetét és régészetét. Israel Finkelstein és Matthew J. Adams neves régészek segítenek meglátni az egykori város rétegeit, és megismertetnek az itt élt civilizációk lenyűgöző örökségével.
A késő bronzkorban (nagyjából i.e. 1550-1200) Megiddó egyiptomi uralom alatt állt, és egy kánaáni városállam központja ...
A Biblia, ahogyan ma ismerjük, hosszú és bonyolult utat járt be, mire eljutott hozzánk. Ezen az úton pedig fontos állomás volt a Septuaginta (LXX), a Biblia első görög fordítása. Van, aki úgy gondolja, hogy ez az a bibliafordítás, amely kikövezte az utat a kereszténység számára. De vajon miért volt szükség erre a fordításra? Kik készítették, és miért pont görögül? Hogyan hatott a kereszténység fejlődésére? Alex Tseilin, a Kedem Youtube-csatornáról ...
Az Izraelben zajló harcok idén jelentősen korlátozták a régészetet. Ennek ellenére néhány ásatásra sor került 2024-ben, és bizonyos felfedezéseik igazán figyelemre méltók. Izrael emellett néhány legértékesebb régészeti leletét is bemutatta külföldön, ami különösen az Egyesült Államokban élők számára jelentett nagy lehetőséget, hogy közelről megtekinthessék ezeket. Bár az elmúlt év legfontosabb felfedezései még évekig nem lesznek teljesen ...
Egy nyolcrészes régészeti kurzus keretében utazást tehetünk Megiddóba, az ókori világ egyik stratégiai fontosságú helyszínére, ahol ősi civilizációk találkoztak és ütköztek meg egymással. Neves régészek, Israel Finkelstein és Matthew J. Adams kalauzolásával felfedezhetjük ezt a helyet, amelyet a populáris kultúrából (a katasztrófafilmekből) sokan csak Armageddonként ismernek, hiszen a Bibliában ide jövendölik meg a világvégét (vö. Jelenések ...
Az alábbi gondolatébresztő interjúban Joshua Berman a Biblia társadalomra, politikára és gazdaságra gyakorolt sokoldalú hatásáról beszél. A Bar-Ilan Egyetem professzora a Bibliát nem pusztán vallási szövegként mutatja be, hanem forradalmi dokumentumként, amely alapjaiban kérdőjelezte meg és formálta át az ókori politikai gondolkodást és társadalmi normákat. Rámutat, hogy a Biblia egy kevésbé hierarchikus társadalmi rend mellett érvelt, elősegítette a ...
Egy nyolcrészes régészeti kurzus keretében utazást tehetünk az ókori világ egyik stratégiai fontosságú helyszínére, ahol ősi civilizációk találkoztak, és olykor megütköztek egymással. Neves régészek, Israel Finkelstein és Matthew J. Adams vezetnek el minket az ókori Megiddóba, amelyet a populáris kultúrából (a katasztrófafilmek, videojátékok világából) sokan csak Armageddonként ismernek. A kurzus második epizódja a korai bronzkorról szól. ...
Hogyan olvassa egy filozófus a Bibliát? Peter Kreeft filozófus szerint a Biblia három fontos életfilozófiát mutat be: a hiábavalóságot, a szenvedést és a szeretetet. Kreeft szerint e három filozófia a Prédikátor könyvében, Jób könyvében és az Énekek énekében jelenik meg. De vajon mit mondanak ezek a bibliai iratok az élet értelméről? Egy három részes írás bevezetőjét olvashatják.
A reformátusként nevelkedett Peter Kreeft (1937–) ...
Israel Finkelstein és Matthew J. Adams ismét együtt! A két kiváló régész egy új, 8 részes videósorozatban beszélgetnek egymással a Biblia és a régészet kapcsolatáról,
Megiddó, „minden tell anyja” címmel.
Megiddó stratégiai fontosságú hely volt az ókori világban, számos csata színtere. A Biblia szerint Megiddó hegyénél (Armageddon) fog lezajlani a végső összecsapás a jó és a rossz között. A régészeti leletek – többek között a ...
Egy nyolcrészes régészeti minikurzus keretében utazást tehetünk az ókori világ egyik stratégiai fontosságú helyszínére, ahol ősi civilizációk találkoztak, és olykor ütköztek. Ez a helyszín nem csupán egy régészeti lelőhely, hanem a jó és a rossz végső összecsapásának prófétált csatatere is. Neves régészek, Israel Finkelstein és Matthew J. Adams vezetnek minket az ókori Megiddóra, amelyet sokan Armageddonként ismernek.
Matthew J. ...
Joseph Heller 1984-ben egy meglepő művel jelentkezett: Isten tudja címmel Dávid király életének átiratát adta közre. A könyvben az idősödő király önéletrajzi vallomást tesz, felidézve életének legfontosabb eseményeit és Istennel való bonyolult kapcsolatát. Heller a bibliai történetet szabadon kezeli, Dávid királyt szókimondó, olykor trágár, de ugyanakkor mélyen emberi figurává formálja. A mű tele van humorral, iróniával és meglepő fordulatokkal, ...
Ez az előadás a kivonulás történetét (és a pészah eredetét, mint a régebbi, természetihez kapcsolódó ünnepek történelmi átértelmezését), valamint Izrael fáraó uralma alóli felszabadulását követi nyomon. A történet csúcspontja az Isten és Izrael között Mózes közvetítésével a Sínai-hegyen kötött szövetség. Jon Levenson munkásságára támaszkodva az előadás megvizsgálja a Szináj-hegyi szövetség ókori közel-keleti párhuzamait, ...
