Előadásában Andrew R. Davis azt vizsgálja, hogyan befolyásolta bibliatudományi munkáját, és hogyan befolyásolja a Szentírás a szülői szemléletét az a tény, hogy maga is egy Down-szindrómás fiú édesapja. A Jób könyvére összpontosítva megtárgyalja, hogyan támogathatja a Biblia a fogyatékkal élőkért és a velük kapcsolatos erőfeszítéseket. Főleg Jób jellemének ambivalenciáját emeli ki a fogyatékossággal élők érdekérvényesítésének ...
„Hol példázza a Biblia a teljes élet örömhírét a nők számára, és hol megmutatja az utat arra nézve, hogy hogyan nézne ki az élet, ha a dolgok úgy lennének »a földön, amint a mennyben«?” (Jaime Clark-Soles)
A Women in the Bible c. könyv, amelyet a tartalom és a témák puszta változatossága is egyedivé tesz, egy olyan sorozatban jelent meg, amely ötvözi a tudományos szigort a szélesebb olvasóközönség, különösen is az egyházi igehirdetésre ...
Jézus szenvedéstörténetének olvasásával felbukkanhat az antijudaizmus fenyegetése. Amy-Jill Levine biblikus professzor a nehéz szövegek olvasási módjáról ad hasznos stratégiákat.
A názáreti Jézus, akit a római hatóságok lázadással vádolnak, egy római kereszten hal meg. A zsidók – kollektíven, minden zsidó – azonban „Krisztus-gyilkosokként” válnak ismertté. Ennek a vádnak az öröksége még mindig kísért, és a Nagyhét alatt válik ...
A Biblia nem beszél az emberi jogokról, de hozzájárult ennek a diskurzusnak a kialakulásához, amennyiben a társadalom gyengébb tagjai iránti, az emberiességen alapuló aggodalomról tanúskodik. John J. Collins biblikus professzor tárgyalja az igazságosság bibliai eszméjének néhány következményét, a Leviták könyve és az Újszövetség szeretet-parancsát, valamint azt a páli kijelentést, miszerint többé nincs zsidó vagy görög, rabszolga vagy szabad, férfi ...
A bibliai Nehemiás könyvének 2–3. fejezete Nehemiás útját meséli el a lerombolt Jeruzsálem városában, valamint az erődítmények újjáépítésének történetét. A falak és kapuk részletes leírása ellenére a kutatók vitatják a település tényleges kiterjedtségét a perzsa korban, sőt még azt is megkérdőjelezik, hogy a falakat valóban újjáépítették-e. Ez a tanulmány a tényeket vizsgálja „a terepen”. Feltártak-e valaha is a perzsa korszakból ...
Robert B. Alter (1935–) a héber nyelv és az összehasonlító irodalom professzora a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen, ahol 1967 óta tanít. Híres könyve a The Art Of Biblical Narrative amelyben regénykritikusként szerzett tapasztalatait kamatoztatja, miközben briliánsan rávilágít a Biblia elbeszélő művészetének bizonyos aspektusaira. A héber Biblia fordítását mintegy húsz évnyi munka után 2018-ban adta ki. Tízparancsolatában az eredeti héber nyelv ...
Az Ószövetség kevés könyve váltott ki annyi vitát zsidók és keresztények között, mint Eszter könyve, amelyet dicsértek és átkoztak, kedveltek és elutasítottak – mindezt jó, istenfélő emberek. Carey A. Moore biblikus professzor éveken át, több írásában is tanulmányozta ezt az ellentmondásos könyvet, [1] most pedig nyolc, gyakran feltett kérdésre válaszol.
A történet egyrészt némiképp ...
Legújabb, „ Il grande libro del Creato. Bibbia ed ecologia” [A teremtés nagy könyve. Biblia és ökológia] című könyvében Gianfranco Ravasi a Biblia „ökológiai" gazdagságáról, a fény, a víz, a hegyek, a fák, az állatok és az étel szimbolikus értékéről mesél. „Szeretni felebarátodat, mint önmagadat, azt is jelenti, hogy a földet is úgy szereted, mint önmagadat: az Egyház számára minden teremtett dolog egyszerre »jó és szép«, és ezt az eredeti ...
A frigyládáról szóló bibliai elbeszélés részletesen bemutatja a frigyláda útját egészen addig, amíg a jeruzsálemi templom Szentek Szentjébe el nem helyezik. A frigyláda állomásai között szerepel a korai Izrael néhány legfontosabb kultuszhelye. Az ott végzett régészeti ásatásoknak köszönhetően jobban megérthetjük e történet jelentését és összetettségét. Israel Finkelsteinnek két ilyen helyszínen is volt szerencséje ásatásokat végezni: néhány ...
Harvey Cox, ikonikus teológus, aki több mint négy évtizeden át tanított a Harvard Divinity Schoolban, a „How to Read the Bible” című könyvében a Biblia olvasásának három elsődleges módját tárja fel. Sok laikus lelkesen olvassa, megpróbál inspirációt és útmutatást meríteni belőle. A bibliatudósok kritikusan olvassák, történelmi és irodalmi megközelítéssel megkísérlik feltárni a jelentést. E kettő között vannak azok, akik kontextuálisan ...
James F. McGrath a What Jesus learnd from Women c. könyvében komolyan veszi Jézus emberségét. A keresztény teológusokat mindig is foglalkoztatta, hogy az „istenember” lényében mit takar az „ember” szó. (Másokat pedig inkább az „isten” szó zavart.) McGrath hangsúlyozza, hogy a dehumanizáció az evangéliumok súlyos félreértelmezéséhez vezetett . Jézusban a keresztény hit a „több mint embert” látja, de az emberségre vetett pillantás joggal veti fel a ...
A Második Szentély korabeli judaizmus valóban vonzotta a prozelitákat, és megkönnyítette a judaizmusra áttérni kívánó nem-zsidók megtérését – egyes görög és latin szerzők haragja és megvetése ellenére –, de nem volt öntudatos missziós tevékenység, mivel Izrael, a Tóra és a zsinagóga szerepe soha nem irányult egyértelműen a nem-zsidók toborzására. Michael F. Bird biblikus professzor írása az ókori zsidó prozelita törekvések természetéről ...
Mit tudunk a bírák időszakáról? Mikor és milyen céllal íródtak azok a szabadító történetek, amelyekben férfiak és nők harcolnak a szabadságukért az uralkodói hatalommal szemben? Milyen későbbi rétegek rakódtak a Szabadítók történeteire, ahogy a közösség áthagyományozta történeteiket és újraolvasta azokat? A történetekben említett helységnevei milyen térképet formálnak és ez miről árulkodik? Ezekre és más, hasonló kérdésekre keresi a ...
Nőként, idegenként és szajhaként Ráháb látszólag tehetetlen volt az izraelita férfiak uralta törvényekkel és szokásokkal szemben, mégis képes volt demonstrálni a nőiesség egy új dimenzióját, amely nemcsak erős és magabiztos volt, hanem bizonyos értelemben „prófetikus” is, mivel képes volt meghallani, megérteni és értelmezni a régi hagyományokat egy viharos új világban.
H. C. Goddard egyszer azt írta, hogy „a világ sorsát kevésbé az ...
Az atlétikai képek fontos szerepet játszanak az erkölcsi nevelésről szóló gondolatokban. Janelle Peters biblikus írása.
A sztoikusoktól kezdve Pál apostolon, Loyolai Ignácon át Pierre Hadot-ig sokan mondták már, hogy az erényre lelki gyakorlatok segítségével kell törekedni. A sztoikus filozófusok, Cicero, Epiktétosz és Seneca szerint a küzdelem erényesebbé teszi a filozófust . Cicero a gladiátorokat hozza példaként arra, hogy rávilágítson:
az ...
„Elnevezte Életnek (Vita) , mert ő lett minden élők anyja” (Vetus latina)
Cristina Simonelli aki 2013 és 2021 között volt az Olasz Női Teológusok Egyesületének elnöke és jelenleg is patrisztikus teológiát tanít Veronában, valamint a milánói Észak-Olaszországi Teológiai Karon, az Éva, az első nő. Történet és történetek című könyvében Éva nyomában vezeti az olvasót: felidézi őt a szövegek labirintusából, megmutatja összetettségét és ...
A kivonulás története a Biblia egyik leghíresebb története. Minden gyermek tudja, hogyan állt Mózes a fáraó elé, és mondta neki: „Engedd el az én népemet!”, hogyan kelt át a tengeren, és hogyan vezette népét az ígéret földjére a hosszú út után a Sínai-sivatagban. Ezek a történetek lenyűgözőek és gazdag jelentést hordoznak, de sajnos a fő (ha nem az egyetlen) történelmi forrásunk, amelyből tanulmányozhatjuk őket, maga a Biblia, amely sok ...
Bejegyzésünkben áttekintjük a 2021-es év legjelentősebb bibliai régészeti leleteit. A válogatás elkerülhetetlenül szelektív és szubjektív. Több hírről folyamatosan, hosszabban is beszámoltunk a #BibliaKultúra bejegyzéseiben vagy Facebook-oldalunkon.
A Dávid városa Nemzeti Parkban ásatásokat végző régészek egy i.e. 8. századi földrengés bizonyítékát tárták fel. ...
Képzeld csak el Jézus születését! Betlehem városa mozdulatlanul ül a holdfényben, és még csak nem is sejti, hogy az Isten fia született meg az egyik szegényes és alantas melléképületben. Egy névtelen mellékutcában, a szemünk elől elrejtve egy huzatos istállót találunk. Odabent, az állatok melegétől felmelegedve, egy család ül csendesen. A meleg fénytől megvilágítva egy szamár, egy tehén és egy ökör nyugodtan fekszik a jelenet szélén. A tehén ...
A Biblia az emberiség történelmének egyik legösszetettebb szövege, és ma már teljesen egyértelmű, hogy a hosszú írási és újraírási folyamat során számos rétegből áll. Tudjuk, hogy jelentős része a Júda királyságban íródott, ám ha alaposan megvizsgáljuk a bibliai szöveget, azonosíthatunk néhányat, amelyek valószínűleg korábban, Izrael északi királyságában íródtak. A „The Shmunis Conversations in the Archaeology and History of Ancient ...
Bár a bibliai szövegeket létrehozó kultúrákban nem létezik a fogyatékosság kifejezés, léteztek a testi normativitásra vonatkozó követelmények, amelyektől egyesek teste eltérőnek minősült. A vallási feljegyzések nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy megértsük a fogyatékosságot a kulturális rendszerekkel összefüggésben. Staffan Bengtsson fogyatékosságkutató professzor írása. A magyar fordítást a fogyatékos emberek világnapja alkalmából ...
Tel Dán, izraelita városkapu
A Shmunis Conversations in the Archeology and the History of Ancient Israel legújabb epizódja az északi királyság egyik legnagyobb királyának, II. Jeroboámnak korával foglalkozik. Az ő uralkodása alatt, az i.e. 8. század első felében a királyság elérte virágzásának csúcspontját, amint azt a régészeti leletekből is láthatjuk. II. Jeroboám királysága hatalmas területeket uralt, sőt, Júda királyságát is vazallusává ...
Izrael bölcsei módszerének két sarokköve: a tapasztalat értékelése és a boldogság keresése. A bibliai bölcsességirodalomnak ez a nyitottsága a tapasztalatra a környező kultúrák iránti nyitottságra készteti művelőit. Hogyan álltak Izrael bölcsei a koruk által felkínált nevelési kihíváshoz, kihez fordultak, milyen utakat kívántak követni? Luca Mazzinghi biblikus professzor írása többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.
III. Sulmánu-asarídu fekete obeliszkje A oldalának felső, 2. regisztere: Jéhu az Omri-házból (Bit Omri) leborul az újasszír uralkodó előtt, akit kísérői vesznek körül. Nimrud, Észak-Mezopota (Irak). Újasszír időszak, i. e. 825. British Museum, London.
Az omridák az i.e. 9. század első felében 40 éven át uralkodtak és létrehoztak egy „mini birodalmat” Dél-Levantéban. Az északi királyság újra erős királyságként jelent meg a térségben. Vajon a ...
Egy szövegnek nemcsak ideológiai és történelmi, hanem f öldra jzi centruma is van. Hogyan jelenik meg Jeruzsálem a zsoltárokban? A héber Biblia költeményeiben a szent város a megváltás, az öröm és egyben a veszteség helyszíne. Daniel Krochmalnik professzor írásában három zsoltáron keresztül közelít a témához, kitekintve az évszázadok zarándokaira is.
A Németországi Ortodox Rabbik Konferenciája kiadta – a polgári időszamítás szerint ...
A mondás szerint „a szerelemben és a háborúban minden megengedett”. E két megjelölt terület közötti kapcsolat nem új, hiszen már az Énekek énekében is katonai képeket használtak a szerelem leírására. Ez a metaforikus konstrukció és annak következményei, amelyeket a bibliakutatók gyakran figyelmen kívül hagytak, a témája Dr. Danilo Verde újdonsült könyvének. A Flandriai Kutatási Alapítvány posztdoktori ösztöndíjasa és a Leuveni Katolikus Egyetem ...
Sorozatunk soron következő epizódjaiban Matthew J. Adams és Israel Finkelstein Izrael „elfeledett” északi királyságáról beszélgetnek. Ez a királyság volt a két héber királyság közül a nagyobb és erősebb, és valójában az egyik legfontosabb területi királyság a vaskori Dél-Levantéban. A Biblia mégsem beszél róla sokat, mivel az Júda királyságának szemszögéből íródott. Az Izraelről szóló ismereteink a régészetből és az ókori Közel-Kelet ...
Az ókori Közel-Keleti és bibliai példák szerint a királyok betegségei gyakran kapcsolódnak a dinasztiák bukásához és a királyság problematikus természetéhez. De miben egyedülálló a Biblia? Isabel Cranz biblikus professzor írása erre a kérdésre is válaszol.
A királyok betegsége komoly problémát jelent a héber Bibliában és az ókori Közel-Keleten. A beszámolók szerint a királyok olyan betegségekben szenvedtek, mint az öregség, a mentális ...
Milyen volt Jeruzsálem a késő bronzkortól kezdve? Hogyan fejlődött ókori metropolisszá? Miképpen értékelhetjük a jelenleg is folyó régészeti ásatásokat? I srael Finkelstein és Matthew J. Adams régészek ezekre a kérdésekre próbálnak választ adni a „The Shmunis Foundation Family Conversation in the Archaeology and History of Ancient Israel” új epizódjában.
Israel, köszöntelek újra itt. Nagy nap ez a mai.
Örülök, hogy itt lehetek.
Ma ...
A Biblia a mitikus nyelv használatával egy mítoszokkal átszőtt világot teremt. A mítosz a bibliai világ létfontosságú, alapvető részét képezi. Paul K.-K. Cho biblikus professzor érdekfeszítő írása.
Engedjék meg, hogy egy merész állítással kezdjem, amelynek megvédését ebben a blogban csak elkezdeni tudom: A mítosz a héber Biblia alapvető részét képezi; erőteljesen formálja a bibliai nyelvet, a különböző ...
