Az Istenszülő Szűz tiszteletére szentelt templomot és a monostort 456-ban építtette egy gazdag özvegyasszony, Iqilia. Az arab hódítást követően a templomot mecsetté alakították, mekkai irányt jelölő mihráb ot illesztettek hozzá, ami a 749-es földrengés során jelentősen megrongálódott, a keresztes kor után pedig teljesen elpusztult. Ezzel azonban a hely emlékezete is szinte kiveszett.
A Maria Kathisma motívumot a keresztesek Európába is elvitték, amikor ...
A filmiparban nem ismeretlen, hogy a rendezők több befejezést forgatnak le, vagy a rajongók követelnek méltóbb befejezést. Sokszor még a színészek sem tudják, hogy mi lesz egy-egy jól menő sorozat igazi befejezése és melyek lesznek azok a fordulatok, amelyek valóban bekerülnek a végső változatba. Ebből a szempontból Márk evangéliumának utolsó fejezete kiemelkedő, ugyanis a mintegy 1700 fennmaradt görög kézirat és az első fordítások között a ...
John August Swanson A Prédikátor könyve c. festménye, amelyen az „időkatalógus” szavai olvashatók és mozzanatai láthatók: Mindennek megszabott ideje van . (A kép elérhetősége: Finding Solace)
Valaki írt egy szenvedélyes könyvet, amely végül a viták lecsengése után bekerült a Bibliába. Nem volt pesszimista, sem optimista, még csak opportunista sem, hanem reális és egyértelmű személy, aki szenvedélyesen szerette az igazságot és kutatta az élet ...
Békésen szunyókáló macska a jeruzsálemi Dávid városában
Néhány gondolatébresztő tanulmány alapján utánajártunk, hogy a bibliai írások, illetve néhány apokrif irat a korai zsidó irodalomból hogyan tekint az állatokra, foglalkozik-e a teológia az állatokkal és végül milyen viszonyban állt az ókori ember az állatvilággal.
A bibliai állatvilág iránti érdeklődés lehet állattani vagy kultúrtörténeti. Ezeken túl azonban a bibliai képek és ...
Csak három emlékem maradt gyerekkorom legkorábbi időszakából, a makói házról, ahonnan 1928-ban elkerültem. Az első könnyes. [...] A szomorú epizód voltaképpen inkább viccesnek mondható. Kaptam egy csokoládényuszit, és odavoltam érte. Majd a következményekkel nem számolva, nagy élvezettel enni kezdtem. Nyúlbarátom hamarosan elvesztette a fejét, s e látvány kétségbe ejtett, vigasztalhatatlanul bőgtem órákon át. Nemrégiben valaki, aki nagyon közel áll ...
Az olajfák alatt viharos a mozgolódás: rohamra kész rendőrök, felajzott tömeg valódi és nem odaillő fegyverekkel, menekülő emberek és a központban a zajos csődület oka: a prédikátor és gyógyító Názáreti Jézus. Egy bizonyos ponton az elbeszélés dinamikája megáll egy marginális jelenetnél. Az általános zavarodottságban feltűnik a fáklyák vagy a hold fénye alatt
egy ifjú, akinek meztelen testét csak egy gyolcslepel fedte. Amikor meg akarták ...
A Zsoltárok könyve összekapcsolja a kereszténységet és a zsidóságot, hiszen sem az Újszövetség, sem a második század keresztény irodalma nem teremtett „új” keresztény imádság- vagy énekgyűjteményt: maradtak tehát a zsoltárok, beleértve az átokzsoltárokat is.
Biztos vagyok abban, hogy manapság a szerzeteseinken kívül csak kevesen olvassák az Ószövetség zsoltárait. Talán néhány bibliás hívő, néhány idős beteg, esetleg még egy fiatal ...
Milyen körülmények között éltek a szoptatós dajkák az ókori világban? Milyen szokások érvényesültek? A dajkák ugyanabból az etnikai csoportból származtak, mint megbízóik? Milyen képességekkel kellett rendelkezniük? A női szolgáknak fizettek ezért a szolgáltatásért vagy rákényszerítették őket? Saját házukban nevelték fel a gyermeket vagy házhoz mentek? Ha magukhoz vették a gyermeket, akkor mikor kellett visszaküldeni szüleihez? Bejegyzésünkben ...
A járványokat az ókori emberek nem annyira természeti jelenségekkel magyarázták, hanem gyakran morális kontextusba helyezték.
Az egyes ókori kultúrák különféle orvosi felismerésekre jutottak (tudtak például a különböző növények és ételek gyógyító hatásairól, egyes műtéti folyamatokról), de nem értették a fertőző betegségek terjedésének módját. Ennek eredményeként az ókorban a járványok voltak antikvitás legnagyobb gyilkosai.
Az ...
A nemrégiben indult „Bible and Archaeology Discussons” YouTube-sorozatban Israel Finkelstein régész (Tel Aviv) és Thomas Römer biblikus kutató (Párizs) felkeresik az egyes régészeti helyszíneket és a két tudományág kritikai szemléletének segítségével hidat vernek a régészeti és a biblikus kutatások eredményei között. Így segítenek bennünket eligazodni, hogy az ásatások adatai hogyan kapcsolódnak a Biblia világához és szövegéhez. Az első ...
Sokakat foglalkoztat, hogy a régészeti felfedezések adatai hogyan kapcsolódnak a Biblia világához és szövegéhez. A „Bible and Archaeology Discussions” sorozatban Israel Finkelstein régész (Tel Aviv) és Thomas Römer biblikus kutató (Párizs) felkeresik az egyes régészeti helyszíneket és párbeszédbe bocsátkoznak: a két tudományág kritikai szemléletének segítségével hidat vernek a régészeti kutatások eredményei és a bibliai szöveg között.
Az ...
Különös képvilága és a nyomában támadt fanatikus irányzatok miatt joggal nézünk gyanakodva a Biblia apokaliptikus könyveire, főleg a Jelenések könyvére. Hogyan értékelhetjük helyesen az apokaliptikát, amely szerves részét képezi a nyugati vallási örökségnek? Beszélgetés Adela Yarbro Collins biblikussal.
Mi jellemzi az apokaliptikus gondolkodást a Bibliában?
Az apokaliptika legfontosabb jellemzői: a föld és az ég, valamint a jelen kor és egy ...
Vajon előrébb ment-e a világ az egyes vallási alapelbeszélések által?
A Talmudban lecsapódott zsidó vallásos hagyomány a leányok születését isteni büntetésnek tartotta [1]
átkozott, akinek lánygyermekei vannak,
és a bölcsek azt tanították, hogy „a világ nem állhat fenn férfiak és nők nélkül, de boldog, akinek gyermekei fiúk, és jaj azoknak, akiknek a gyermekei lányok” [2]. Egy olyan világban, ahol azt ...
Mit tudhatunk biztosan a zsidó oktatásról, nevelésről és szakképzésről a hellenisztikus-római időszakban? Milyen modellt vettek alapul? Mit tanult a kulturális elit? Támogatták-e a kétnyelvűséget és a nők képzését? Bejegyzésünkben többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Az elmúlt években megdőlt a hagyományos feltételezés a szervezett zsidó elemi oktatásról a hellenisztikus-római időszakban, amely a jeruzsálemi templom ...
„Azután ezt mondta az Úristen: Nem jó, hogy a férfi egyedül van, alkotok hozzáillő segítőtársat.”
Ahhoz, hogy megértsük a teremtés-elbeszélésben szereplő ʽēzer k e negdô héber kifejezés jelentését (Ter 2,18), pontosítanunk kell, mit is jelent az Ószövetségben az ʽēzer szó („segítség”). Nem egy megszokott kifejezésről van szó. Többnyire olyan szövegekben fordul elő, ahol isteni támogatást jelöl.
Az ókori Közel-Kelet embere festővászonként tekintett testére. Mit tudunk a tetoválásról az ókori világban és mit mond a Biblia a tetoválás gyakorlatáról?
Miért dönthettek úgy emberek az évszázadok során, számtalan kultúrában, hogy tetováltatják testüket?
Az embereket mindig is foglalkoztatta testük „festővászna”. A testi megjelenés megváltoztatásának számos módja közül az egyik éppen a test megjelölése. Már az ókor legelején, ...
Jean Louis Ska biblikus egy rendkívül szemléletes képpel illusztrálta, hogy a Biblia első öt könyve ( Pentateuchus ) hogyan állt össze.
Ma úgy fogalmaznék, hogy a Pentateuchus kompozíciója egyfajta csatatér. Számos vélemény létezik arról, hogy a Pentateuchus hogyan keletkezett. Van azonban néhány pont, amelyben több kutató egyetért. Az egyik, hogy a Pentateuchus egy késői időszakban, a perzsa korban keletkezett. A következő hasonlattal élnék:
a ...
„Ha nem értjük meg Jézus korának zsidóságát, akkor hogyan érthetnénk meg őt és üzenetét?” Jó kérdés. David Heim beszélgetése Matthias Henzével, a qumráni közösség és a korai judaizmus szövegeinek kutatójával, a Rice University zsidó tanulmányok programjának alapító igazgatójával. Henze két legjelentősebb könyve: Jewish Apocalypticism in Late First Century Israel és Mind the Gap: How the Jewish Writings between the Old and New Testament Help Us ...
Bejegyzésünkben vázlatosan áttekintjük a 2019-es év legjelentősebb bibliai régészeti leleteit. Egy válogatás mindig szubjektív. Több hírről folyamatosan, hosszabban is beszámoltunk a #BibliaKultúra bejegyzéseiben vagy Facebook-oldalunkon.
A jeruzsálemi Dávid városához tartozó parkoló alatt más tárgyakkal együtt egy 2600 éves pecsétnyomóra bukkantak, amely Netan-Meleké, a ...
Érdekes megfigyelésekre tehet szert, aki áttekinti a 91. zsoltár recepciótörténetét. A zsoltárt vagy annak néhány versét ugyanis megtalálhatjuk az amuletteken, mágikus papiruszokon és tálakon azzal a céllal, hogy az embereket megóvják a gonosz szellemektől. Bejegyzésünkben rápillantunk a 91. zsoltárnak két fontos vonatkozására, az eredeti és későbbi használatára.
A Biblia zsoltáraiban egy embert találunk, aki imájával, énekével elsuttogta, ...
Alexandriai Philón szerint Mózes Izrael egyik legnagyobb vezetője volt, a „legtökéletesebb férfi”, de számos alkalommal került életveszélybe és nem maradt volna életben a nők bátorsága, bölcsessége és közebelépése nélkül. Bejegyzésünkben rápillantunk azokra a bátor bibliai nőkre, akiket az Örökkévaló felhasznált céljai elérésére.
Ha figyelmesen olvassuk Mózes történetét, akkor azt látjuk, hogy valójában tizenkét nő ad (új) életet ...
Hogy viszonyult a kereszténység korának legfontosabb filozófiai irányzatához? Reflektorfényben két hagyomány, valamint két képviselője: Seneca és Pál apostol. Beszélgetés Joseph Dodson biblikus professzorral.
Biblikus tanulmányokból szerezte alapképzését, mára pedig egyetemi docens. Beszélne erről az útról? Hogyan döntött úgy, hogy a bibliatudományt egész életen át tartó tevékenységévé teszi?
Egyetemista hallgatóként lenyűgözött ...
December 7-én nyitják meg azt a kiállítást a Vatikáni Múzeumban, ahol ritka, 4. századi szarkofágokat láthatnak a látogatók.
A kiállítás címe: Tempo divino. I Sarcofagi di Bethesda e l’avvento del Salvatore nel Mediterraneo antico (Szent idő. Beteszda szarkofágjai és az Üdvözítő érkezése az ókori Mediterráneumba).
A 366–399 közötti időszakra visszanyúló értékes márvány szarkofágok többnyire Jézus gyógyításait ábrázolják:
A Biblia a világirodalom része és bizonyos értelemben meglepően modern. Konrad Schmid, svájci bibliakutató elmondja, hogy a Biblia ősi írásait miért kellene még ma is olvasnunk.
Ki írta a Bibliát?
A Biblia a Kr. előtti első évezredben és a Kr. utáni első két évszázadban keletkezett. Abban az időben az „irodalmi szerző” fogalma még ismeretlen volt. Aki írt valamit, az hozzácsatolta a meglévő hagyományokhoz. Az első ismert bibliai szerző ...
Cristofano Allori: Judit Holofernész fejével (1613)
Folytatásos sorozatunkban megismerkedünk néhány ószövetségi női alakkal, és általuk megpróbálunk közelebb férkőzni önmagunkhoz is. Debora , Eszter , Éva és Hágár , Anna története után most ismerkedjünk meg Judittal.
A harcos archetípusa kettős érzéseket kelt, nem egy segítő ember képét hívja elő. Mégis fontos, hogy a harcos célja mindig az élet.
Judit könyvében ...
A feminista bibliaértelmezés nem pusztán a nőkről szóló szövegekre irányul, hanem az ókori Izrael életének és a Biblia kompozíciójának pontosabb megértését is szolgálja.
A feminista bibliaértelmezés alapvetően a nőkről szóló, vagy a nőket érintő kérdésekkel foglalkozó bibliai szövegek elemzése. Mivel történelmileg a mainstream bibliatudomány a férfiakra összpontosított és férfiak művelték, sok ...
A P.Oxy. 63.4365 jelzésű papirusz két nő levelezését rögzíti könyvek kölcsönzéséről. A rendkívül rövid levélből kiderül, hogy a levelezőpartnerek rendszeresen olvasó keresztény nők.
Az Oxyrhynchus-papiruszok néven ismert legnagyobb ókori gyűjteményt a hasonló nevű egyiptomi görög város szeméttelepén fedezték fel a 19. század végén. A Kr. e. 3. – Kr. u. 7. sz. között kialakult, mintegy félmillió darabból álló gyűjteményt dobozokban ...
Kinek látták Jézust a kortársai? John P. Meier nagyszabású könyvsorozatának provokatív címe egyben válasz is a kérdésre: egy „marginális”, mellékes zsidónak. A Notre Dame University professzora az „A Marginal Jew: Rethinking the Historical Jesus” köteteiben minden eddiginél alaposabban és előítéletektől mentesen rajzolja meg a történelmi Jézus személyét. A „történelmi Jézus” kifejezés alatt azt a Jézust érti, akit a modern történelmi ...
Ön évek óta vezet zarándoklatokat a Szentföldre „Bibliával a kezében”. Mesélne erről?
Számos módja van, hogy a Szentföldre menjünk. Az egyik legalapvetőbb módja, hogy „Jeruzsálemtől kezdve” (vö. Lk 24,47) megpróbáljuk megérteni a Bibliát. Amikor valaki újra rátalál a Szentírásra, máshogy elevenednek meg előtte az események. Sok zarándok beszámolt már erről. Sokan mondják:
Most, hogy hazatértem, kezdem felfogni a Bibliát.
mert ...
Néhány éve, hogy 2015-ben izraeli régészek római légiós tábor nyomaira bukkantak az ókori Megiddó mellett.
A tábor eredete Hadriánus császár uralkodására nyúlik vissza (117 – 138), aki két légiót is felállított a római Júdea provinciában:
Egészen a közelmúltig ...
